Segítség, pletykálnak rólam!

A pletykálkodás leginkább vidéken jellemző, de előfordul más közösségekben is, mégis annyi kellemetlenséget okozhat annak, akiről szólnak az egyes vádak. Először talán célszerű lenne tisztázni, mit nevezünk pletykának?

Pletyka
Pletykának nevezzük azt, amikor egy ismert személyről szóló nem publikus információt osztunk meg másokról. A pletykáknak a nagy része nem szokott igaz lenni. Jellemző rájuk az, hogy formálhatóak, főképpen a rosszindulat által.

Tehát az, hogy mondjuk szakítottál valakivel, és ez futótűzként terjed végig az adott évfolyamon, de a történet nincs elferdítve, csak az emberek túl kíváncsiak a szakítás körülményeire és egymástól próbálnak meg információt szerezni, az nem igazán nevezhető pletykának, inkább határeset a kibeszélés és a pletyka között. Hiszen biztos, hogy nem publikálnád ezt az információt mindenkinek, de ha az igazságról van szó és nem rosszindulatú mindenki, akkor szó sincsen pletykálkodásról.

Pletykálnak rólam
Mindenki tud mindent? Akár hiszed, akár nem, a pletyka mindenhol megtalálható. Legyen az munkahely, iskola, sőt a tanároknál is biztosan vannak ilyen helyzetek. A pletykálkodás egy emberrel született tevékenység. Persze vannak az átlagnál pletykásabb egyének, de akkor velük nem szabad semmit sem megosztanod, hogyha már egyszer ráfáztál a beléjük vetett bizalmadba és valahogy máshogyan adták tovább rólad az információkat!
Ha egy pletykálás kellős közepén vagy, akkor a legjobb az, hogyha nem foglalkozol a felmerülő jó, vagy rossz dolgokkal. Ha az ellenkezőjét akarod bebizonyítani a hallottaknak, akkor leszel igazán gyanús! Inkább ne vádolgass senkit, ne okoskodj, esetleg jegyezd meg hogy valakinek nagyon unalmas élete lehet, ha a te életed tarkítja ki ennyire! Ha mások kérdezősködnek rólad, hogy mik igazak a pletykákból, akkor se mondj inkább semmit! Annyit mondhatsz nekik, hogy te tudod az igazságot, és nem fogod bizonygatni azt, hogy valójában milyen vagy, mert aki ismer téged, az ezekre a dolgokra nem alapoz.
Ezek után a pletykálkodó embert célszerű a kezed ügyébe kapni és elbeszélgetni vele, legalább 2-3 mondat erejéig, hogy csalódtál benne és hogy nem érted miért éppen te lettél a célpont számára, de a rosszindulatával csak magát járatja le. Hiszen előbb utóbb senki nem fog vele megosztani semmit!
Ha úgy érzed van alapja a pletykáknak, akkor pedig ne adj okot másoknak, hogy pletykálhassanak rólad! Persze nem a legtisztességesebb módja a pletykálás azzaal szemben aki csak néha morcos vagy bunkó a társaival. Így próbáld meg a lehető legtöbb kiskaput megszüntetni mások számára, hogy végre kiszállhass a kör közepéből!

Egyébként pedig, ha valaki a pletykál alapján alkot rólad egy képet és az alapján ítél meg, akkor az meg sem érdemli azt, hogy megismerjen téged igazából! Nem? Tehát, ne sajnáld egyáltalán azt, ha 1-2 ember furcsán néz rád netalántán, mert aki tényleg észnél van, az a saját tapasztalataira fog hallgatni, és nem a hallottakra!

Ha te vagy a pletykáló…
Vannak olyan emberek, akiknek fontos az, hogy minden információ birtokában legyenek, legyen hozzá közük vagy sem, nekik tudni kell azt. Ha te is ilyen vagy, az nem akkora baj, de azt meg kell(ene) tanulnod, hogy egyes információkat jobb, ha nem adsz tovább. Főleg nem olyanokat, amelyekkel árthatsz másoknak. Esetleg, ha tűrhetetlen vágyat érzel, hogy átadhasd másnak a megszerzett információkat, akkor még mindig jobban jársz, ha más társaságban mondod el azokat, mert ismeretlenben talán nem is égeted le annyira az illetőt, mégis megszabadulsz a „tehertől”. Bár a későbbiekre nézve, jó lenne, ha ezt a tulajdonságodat hanyagolnád, mert a munkahelyeken az ilyen tulajdonságoddal nem leszel befutó, maximum annál a főnöknél, aki szintén nem tisztességes úton szerezte meg a helyét.

Megoldás lehet az is, ha naplót vezetsz, vagy kiírod magadból az információkat, csak név nélkül. Így senkinek sem okozol kellemetlenséget!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés