Húsvéti népszokások, hiedelmek

Közeleg a húsvét. Szereted a hagyományokat, vagy csak megismernél belőlük párat, esetleg alkalmaznád is őket? Célszerű párat megismerned közülük, már csak az általános műveltség szintjén is!

A húsvétot, már jó pár nappal az eljövetele előtt számos készülődés előzi meg. A szokások fenntartása azonban, inkább falun szokás, mégis pár dologgal jó, ha megismerkedsz!

v     Maga a „húsvéti nyúl” hiedelme pogány szokás, az ünnepnek semmilyen köze sincsen a nyúlhoz, vagy a tojáshoz, amelyeket állítólag a tapsifüles elrejt a kertek bokrai között. Egyszerűen csak egy tavaszi istennő kellékei voltak a nyúl, meg a tojás.

v     A tojásokat a fiatalok tartották, úgy, hogy egy lejtős terepet kifigyelve, ott görgették lefele a tojásaikat. Állítólag ez a tojásgörgetés azt is szimbolizálhatja, amikor Krisztus kriptája mellől elgörgették a kőajtót.

v     Eltűnő, és téves szokás az, amikor a családok a húsvéti nyúl által „hozott” ajándékokat elrejtik a kertben, hogy azt később a gyerekek megtalálják.

v     Sok helyen, Húsvétkor az asszonyok elvitték a templomba is a sonkát, a tojást, a tormát és a kalácsot, hogy a mise végén a pap megáldja azokat. Ám a mise végeztével az asszonyok futottak haza, mert a népszokás szerint, aki hamar hazaért az étellel az ügyes lesz a munkájában. Ám, viszont aki nem sietett és későn ért haza az étellel, az arra számíthatott, hogy még abban az évben meghal.

v     Bizony nem mindig kölnivel ment a locsolkodás Húsvétkor! A jól ismert vödrös megoldás mellett, ott volt a rózsavízzel való locsolkodás is. Ezt sem szerették a lányok, mert az illata ugyan nem volt borzasztó, de sajnos foltot hagyott a ruhákon.

v     A húsvéti tojásokat általában kosárkában, kisebb fészekkel kialakítva szokták elhelyezni. Ha azt vesszük, ez sem egy átlagos nyúl szokása, hiszen azok üregekben élnek. A nyulak egy speciális faja, a Lapus az, amelyik fészket rak. Ez is csak egy nyugat-európai hagyomány, amelyet átvettünk mi is, és az Amerikaiak is.

v     A komázásnak is megvan a maga kis hagyománya, nem csak úgy kitalálta valaki azt, hogy így nevezhessünk bárkit is. Ahhoz, hogy valakit így hívj, bizony komatálat kell adnotok egymásnak a kijelölt személlyel kölcsönösen. A komatál általában tojást, sonkát, kalácsot és italt tartalmazott, bár tájegységenként még más-más ételt is hozzácsaptak az ott élők. A komatálat lányok is adhatták egymásnak, azt hívták mátkatálnak. Ilyenkor az adott páros (fiú-fiú, lány-lány), testvérükként fogadták a másikat, és egymást a fiúk esetében komának, a lányok esetében pedig mátkának hívták. Ez nemcsak a testvérré fogadást szimbolizálta, hanem ilyenkor a felek örök barátságot is kötöttek egymással!

v     Jóslással is foglalkoztak akkoriban a tojásokkal a lányok. Tojáshéjat tettek a küszöbre, a húsvétot megelőző estén. Így, aki másnap  első férfiként belépett a házba, annak a foglalkozása megegyezett a jövendőbeli férjük foglalkozásával.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés