Trágár beszéd

Manapság, ahogyan végigmegyünk az utcán, egyre több fiatallal találkozunk, akik olyan mondatokat vesznek a szájukra, amelyeket egy 70 éves is csak úgy merne kimondani, ha egyedül van. Na de még is, hol élünk?

A csúnya beszéd egyre jobban beissza magát a nyelvünkbe. Biztosan te is szoktál káromkodni, vagy ha valakivel már is egy kisebb nézeteltérésed akad, akkor rögtön anyázol. Jó esetben ő is csak anyázik, rosszabban pedig még 3-4 káromkodást elejt, hogy igen is ő a műveltebb ezen a téren.

Történet?!
Az az igazság, hogy a káromkodás az a mai világban a fénykorát éli. Minden fiatal szívesen használja a még nem említett szavak egyikét. Régebben azért a gyerek szájára vágtak, hogyha egy káromkodást eleresztett, hiszen akkoriban nagy rend volt, csak a családfőnek volt joga ehhez. Ámde, ő sem mindig élt a lehetőségével, mert pár évtizeddel ezelőtt bizony a káromkodás szégyen volt. A keresztény egyház megújulásának idején pedig nem csak szégyen, de bűn is volt így beszélni. Akinél ilyesmit tapasztaltak, és nem ment el gyónni, valószínűleg kikiáltották eretneknek, majd üldözni is kezdhették a lakóhelyéről, családostul-mindenestül.

Ma
Ha ma kilépünk az utcára, akár falun, akár városon belül, és 12-13 vagy kicsivel idősebb korosztállyal találkozunk biztosan repked a levegőben pár nemi szerv, vagy egy kis anyázás sem árthat, csak hogy teljes legyen az idill.
Leggyakrabban használt szavak, kifejezések, amelyek nélkül nem teljes egy neveletlen gyerek napja:
-g*ci
-k*rva, k*urva anyád
- b*zd meg
De ezek csak a leggyakrabban használt kifejezések. Biztosan vannak még ,,szebbek és jobbak``, de ebben a cikkben most nem ezeknek a bemutatása a cél. A káromkodás egyre nagyobb divattá válik, nem csak a tizenévesek használják előszeretettel a szavakat, már akár általános iskola 2. osztályában meglepetésként érheti a tanár nénit a gyerek ,,fejlődöttsége``.

Kiktől tanuljuk?
Az elsődleges gyanúsított a televízió, amely előbb sugározza a gyerekeknek nem kívánt műsort, mint ahogyan kellene. Másodsorban a szülők sem tudják moderálni magukat, még is talán a legtöbbet a gyerekek egymástól tanulják. Egy bolond százat csinál alapon, egy elkezd káromkodni, a többi is megy utána és előbb-utóbb de az efféle szavak beleivódnak a szókincsbe és akarva-akaratlanul is használjuk őket.

Előnye
-gyakorlatilag csak annyi, hogy a társaidnál esetleg bevágódhatsz
- kiadhatod a feszültséget

Hátránya
- a környezetedben élő, normálisabb emberek meg is bélyegezhetnek
- a szüleidet is minősíted az ilyesfajta beszédstílussal
- akarva-akaratlanul is használhatod NEM a megfelelő helyzetben például: Nem túl szerencsés egy állásinterjú közben, a leendő főnököd előtt a nagy csodálkozásban elejteni egy olyat, hogy, de g*ciiiii. Hiába a magas fokú végzettséged, lehet hogy a főnököd szívesebben választja a kis szakmunkás suliból kijött kisebb végzettségű embert, aki normálisan tud kommunikálni veled ellentétben.

Most akkor tegyem vagy ne?
Teheted a káromkodást, nem szólunk bele, csak ne állandóan! Hozzászokhatsz, aztán nézhetsz hogyha az emberek jól megnéznek és összesúgnak a hátad mögött, hogy: ,,Nézd már, itt ez a lány, olyan mocskos szája van, komolyan szappannal kéne kimosni!``

Olykor-olykor nem árt, ha ideges vagy és a helyzet is úgy hozza, akkor kiadhatod magadból a feszültséget ilyen formában, de amikor már minden 2. megnyilvánulásod b*zd meg és hasonló aranyosságok, akkor lehet hogy ideje lenne elgondolkozni és magadba nézni, hogy biztos, hogy ez akarsz-e lenni?

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.